- mese
- játék
- muzsika
- kultúrpolitika
 
 
DÖBRENTEY ILDIKÓ »
« NYITÓOLDAL  |  AKTUALITÁSOK  | sajtó | fotógaléria | blog | levél | kedvenc oldalaim
 
Döbrentey Ildikó és Levente Péter művészi hitvallása 1968-tól napjainkig
 
Célunk: nem változott: a lélek felől közelítő nemesedés, utódaink felvértezése az aljasodás és a cinizmus kísértései ellen.

Eszközeink: a szellemes szófűzésen gyöngyöző képzettársítás - a mesélés, és még a csendet is megelevenítő, a belső látásra építő karakteres mozdulatművészet - a játék. A mese és játék koronáján sziporkázó drágakövekként csillognak a zenei lelemények, az ismétlődő vezérdal – a muzsika.

A mese titkát Döbrentey Ildikó osztja meg a gyerekekkel, feszült figyelem, halk derű, és sokatmondó csendek harmóniája közepette. Negyven éve ő a színházi, televíziós, rádiós, vándorszínházi, gyermekújságos műfajteremtő alkotások megálmodó-kitaláló szerkesztője, írója, költője, festője, az együttműködő művészek múzsája. Ifjakat és felnőtteket inspirál a páros élet és a gyermeknövelés művészetére.

A játék titkát Levente Péter a közönséggel együtt deríti fel negyvennyolc évad óta, nem csak lelki-szellemi összhangban, hanem a személyes, fizikai részvételt is felajánlva, öt féle médiumban, a legkülönbözőbb szóló és csoportos szerepek formájában. Az alkotóművészek menedzsere, játszó-, és rendezőtársa. Magatartáskultúra kutatóként tanulva tanít óvodást, egyetemistát, érett felnőttségre törekvő embereket.

A muzsika titka Gryllus Vilmos talentuma, aki huszonkilenc éve alkotócsapatunk harmadik tagja. Az első tizenhat esztendei, szinte éjjel-nappali együttműködésünk briliáns gyümölcse az első Daloskönyve, amelynek dalai úgy énekelhetők, mint a népdalok. Önálló munkái egyik ékköve a Maszkabál CD-je, amelynek DVD változatát Döbrentey Ildikó képi világa, Levente Péter menedzseri munkája, Temple Réka rajzfilmes producer és csapata csudája avatta e műfajban is sikeressé.

Műfajunk neve: KACAGÓ KONCERT, társasjáték 4-104 éveseknek.

Formája: égbőlpottyant szerepjáték jelmezek-díszletek nélkül, szárnyaló képzeletünk és játékos kedvünk mégis benépesíti a színpadot és a nézőteret egyaránt.

Amennyiben Vilmos személyesen nem vesz részt a találkozáson, CD-ről teremt utánozhatatlan hangulatot a műsor legelején és a búcsúdalban. Az ilyen előadás alatt hangszerek nélkül, még prózában is „a cappella” muzsikál Ildikó nénje és Péter bátyó. Vilmos személyes jelenlététől damaszkuszi ötvözetté acélosodik az alkotói hármas.

Az előadás: nem a „kukucska-színház”, amely közönség nélkül is működhet, illetve a közönség csak befogadóként van jelen, hanem interaktív színházi játék, amely közönség nélkül el sem kezdhető. A mű hatvanöt százaléka állandó, harmincöt százaléka improvizáció, egy dzsesszkottához hasonlóan. A művész a karmester, műszaki munkatársai és a közönség a nagyzenekar.

Az előadás a közönség, a művészek és technikai munkatársaik alkotói együttműködése, naponkénti újjászületésének élő példája. A művészeknek kötelességük a közönség fogadása érkezéskor, a közösségé kovácsolódott közönség személyes búcsúztatása, amíg egy család is tartózkodik a színházban.